A Vágy és virágzás ugyan a második világháború idején játszódik (1944), ám a semleges svédországi Malmöben ennek még a szelét sem érzik. Az itteni kamaszokat nem keseríti meg az élet-halál harc, sőt legnagyobb gondjuk a szexualitás rejtelmes világának feltérképezése.

Nincs ez másképp Stiggel sem, aki az osztályában új fiúnak számít, hiszen nem rég költözött át Stockholmból. Akárcsak csinos tanárnője, Viola...

A 15 éves tinédzser iskola után a moziban édességet árul, lexikonokat olvas, a bátyjával levelezik, vagy otthon szorgoskodik. A korabeliekhez képest nagyon intelligens fiú. Talán erre lesz figyelmes osztályfőnöke is, aki kihasználva a vonzalmát, elcsábítja a tanítványát.

A vágy mellett talán valamiféle szerelem is kivirágzik, ám ez csak látszólagos. A kapcsolat elején minden tökéletes, Stig új dolgokat tapasztal, illetve reggelente iskola helyett Viola ágyában tölti az egész napot, a dolgozatait pedig üresen adja be, tudva, hogy a tanárnője mindent elnéz neki...

A dolgok akkor válnak bonyolulttá, mikor a szomszédlány felajánlja magát neki, és Viola férje is betoppan a képbe. A fiú lassan megismerkedik a férfival, aki számára nyilvánvaló, hogy a gyerek nem korrepetálásra jön át a nejéhez, mégsem vesz róla tudomást.

Így kettejük közt valamiféle barátság szövődik, együtt hallgatnak komolyzenét és beszélik meg a nylon harisnya okozta gondokat, amik csak megkeserítik a kereskedő életét. Egy idő után Stig már nem is Violához jár át, hanem sokkal inkább annak férjéhez.

Az elején visszautasított lány pedig egyre jobban érdekli a fiút, mint az érettebb szeretője. Ám azt mondják nincs is rosszabb egy megcsalt vagy elhanyagolt nőnél, amit a főszereplő hamar meg is tapasztal, miközben egy családi drámát is át kell élnie. A történet végére így válik Stig komoly és felnőtt fiatalemberré.

Elgondolkodtató történet; a "mi lett volna, ha..." gondolat végig kísér a filmen, és már-már a diák fiúval együtt bánjuk meg azt, hogy belevágott ebbe a sehova nem vezető kapcsolatba. Egy film, amelyben minden szereplőnek meg van a saját drámája: felszarvazott férj, megcsalt nő, megbuktatott diák, gyermekét elvesztő anya. Mindeközben pedig egy világ harcol körülöttük, egymás ellen.

Érdekesség, hogy a rendező Bo Wiederberg eme utolsó filmdrámáját saját önéletrajzi írásaiból alkotta meg, a főszerepet pedig népszerű fia, Johan Wiederberg játssza.