Sorozatunkban olyan színészeket/színésznőket mutatunk be, életrajzukon és egy filmjükön keresztül, akik gyorsan éltek és fiatalon haltak meg. Ők mind a tehetségük révén, fiatal koruk ellenére váltak haláluk után halhatatlanná.

Bruce Lee 1940. november 27-én született San Francisco kínai negyedében Lee Juan Fan néven. Színészcsaládban nőtt fel, már egészen kis korától filmekben szerepelt. Édesapja Lee Hoi Chuen a Kantoni Opera sztárszínésze volt, édesanyja Grace Lee ugyancsak színészettel foglalkozott.  Az apa amerikai turnéjakor született meg a kis Bruce, aki így automatikusan megkapta az amerikai állampolgárságot. A család Bruce Lee születése után egy évvel visszament Hongkongba, tinédzser éveit itt töltötte. 1952-ben beiratkozott a La Salle College-ba, és rossz társaságba keveredett, csatlakozott egy utcai bandához, akik rengeteg verekedésbe keveredtek.

Ekkor szenvedte el Bruce élete első vereségét, ami meghatározta az egész későbbi életét, ennek hatására 1953-ban beiratkozott Yip Man nagymester Wing Chun iskolájába. A harcművészeten kívül magas szinten gyakorolta a táncot is, 1958-ban megnyerte a hongkongi csacsacsa-bajnokságot, és a hongkongi bokszbajnokságot is, ahol ellenfelének olyan súlyos sérüléseket okozott, hogy rendőrségi ügy lett belőle, de mivel Bruce sportszerűen küzdött, ejtették ellene a vádat. A fiatal fiú tulajdonképpen azt csinálhatott, amit akart, a szülei túl elfoglaltak voltak ahhoz, hogy fegyelmezzék.

Mivel a sorozatos verekedések, és balhék tovább folytatódtak, 18 évesen San Franciscóba utazott. Apja egyik barátjánál húzta meg magát és tánctanárként kereste kenyerét, miután ezt megunta a család seattle-i barátaihoz ment, ahol egy vendéglőben kapott állást. A szülői akarat szerint befejezte középiskolai tanulmányait, és beiratkozott a Washingtoni Egyetem filozófia szakára. Miközben egyetemre járt folyamatosan tökéletesítette Wing Chun tudását, sőt bővítette is azt más harcművészeti stílusokkal. Ezt az újraformált technikát oktatta, kezdetben illegálisan a barátoknak, ismerősöknek. Rengeteg lány is megfordult Bruce körül, leginkább azért, hogy figyeljék lélegzetelállító mutatványait. Ekkor ismerkedett meg Linda Emeryvel, akivel egymásba szerettek, és a lány családjának tiltakozása ellenére 1964-ben összeházasodtak.

1963-ban Bruce egyik barátja segítségével edzőtermet nyitott Seattle-ben, és megírta Amerika első kung-furól szóló könyvét, Chinese Gung Fu (Kínai Kung-Fu) címmel. 1964-ben Oaklandben is nyitott egy iskolát, így a pár odaköltözött. Az 1965-ös év egyszerre volt vidám, és tragikus, ugyanis ekkor született meg fia Brandon, és halt meg édesapja. Egyre több irigye lett, még egy kihívója is akadt, aki nehezményezte, hogy az addig titokban tartott kínai küzdősportokat népszerűsítette egész Amerikában. Bruce Lee legyőzte ellenfelét, ám a küzdelem rámutatott néhány hiányosságára, és megszállott edzésmunkába kezdett.

1965-ben elkezdődött a vietnámi háború, és Bruce-t is behívták katonának, azonban sikerült elintéznie, hogy fizikai elégtelenség jogcímén leszereljék. Egyre többet foglalkozott a harcművészetek filozófiai kérdésével is, és létrehozta saját stílusát, amit Jeet Kune Do-nak (feltartóztató ököl útja) nevezett. Egy long beach-i karate versenyre hívták meg, hogy tartson bemutatót. A közönség rajongott Brucért, aki például fekvőtámaszokat csinált egy kézen, majd két ujjon, és bemutatta a híres 1 inches (2,54 cm) ütését, amitől az edzőtársa beleesett a mögötte lévő székbe, és elgurult. A bemutatót filmre vették, és megmutatták a 20th Century Fox filmvállalat egyik producerének, aki szerződést ajánlott neki.

1966-ban megkapta Kato szerepét a The Gree Hornet című sorozatban. Egy álarcos igazságosztó segédjét játszotta, aki látványos, akrobatikus csatákat vívott. A sorozat csak egy évet élt meg, mert a pletykák szerint a film főszereplője nem tudta elviselni, hogy Bruce egyre nagyobb hírnévre tesz szert. 1969-ben megszületik lánya, Shannon. Mivel a sorozat Hongkongban hatalmas siker volt, egy új filmes cég vezetője Raymond Chow felajánlotta neki A nagyfőnök főszerepét. 1971-ben le is forgatták a filmet Thaiföldön. A film nagy siker lett, így elkészítette második hongkongi filmjét a Tomboló Öklöt, ami még nagyobb sikert aratott. Bruce Lee igazi sztár lett, aki most már a rendezésbe is beleszólhatott.

1972-ben Rómába utazott, hogy leforgassa harmadik filmjét, A Sárkány visszatértet. Szinte teljesen szabad kezet kapott, ő volt a film rendezője, forgatókönyvírója, koreográfusa, és a főszereplője is, hatalmas sikereket ért el Amerika szerte is. Még ugyanebben az évben belekezdett a Halálos játszma forgatásába, ám időközben egy másik filmajánlatot is kapott a Warner Bros. stúdiótól, így a forgatást megszakította, és leszerződött a másik filmre. 1973-ban fejezték be a Sárkány közbelépet, és már csak az utómunkálatok voltak hátra. A szinkronizálás alatt Bruce kétszer is rosszul lett, és elájult, Los Angelesbe utazott kivizsgálásra, de az orvosok semmit sem mutattak ki nála. 

1973. július 20-án Bruce Lee, és Raymond Chow Hongkongban tárgyaltak egy fiatal színésznő szerepéről a nő lakásán, mikor Bruce erős fejfájásra panaszkodott. Kapott egy fájdalomcsillapítót, és lefeküdt pihenni. Ezután már nem kelt fel többé. Próbálták felébreszteni, orvost is hívtak, de a kórházba szállítás sem segített rajta. Bruce Lee élete teljében, 32 évesen halt meg. Az orvosok agyödémát diagnosztizáltak nála, de a mai napig tisztázatlanok halálának valós okai. A hongkongi búcsúztatására több mint 25.000 ember ment el, testét a seattle-i temetőben helyezték végső nyugalomra.

Fiatal kora ellenére hatalmas sikereket ért el sportolóként, harcművészként, és színészként egyaránt. Csupán néhány filmben játszott főszerepet, mégis ő a mozivásznak leglegendásabb harcművésze, aki karizmájával szinte megbabonázta közönségét, és a mai napig benne él a tudatunkban.

Forrás: www.wikipedia.hu

A sárkány közbelép (Enter The Dragon)

A sárkány közbelép (Enter the Dragon) rendezését egy viszonylag tapasztalatlan rendezőre, Robert Clousera bízták. Ez azért is tűnhet kockázatos döntésnek, ugyanis ez volt Bruce Lee első amerikai filmje, habár ekkora már hihetetlen népszerűségre tett szert. Clouse nagyon jó érzékkel rendezte meg a filmet, bár az ezt követő filmjei, a Halálos játszma kivételével már nem nyerte el a közönség tetszését. Tulajdonképpen Bruce karizmatikus személyisége miatt válhatott a film a kung-fu mozik egyik legnagyobbikának. A forgatókönyvet Michael Allin írta, de miután Bruce Lee elolvasta, számos változtatást eszközölt rajta, hogy ne csak egy sima akciófilm legyen, hanem filozofikus tartalommal is bírjon. A történet alapja, illetve egyes karakterek a Dr. No című James Bond filmből vannak átültetve, és valóban szinte végig az az ember benyomása, mintha a 007-es ügynök hongkongi, harcművészekkel telezsúfolt küldetését látnánk.

A sárkány közbelépet 1973-ban mutatták be, hat nappal Bruce Lee halála után. Hatalmas sikert aratott, ami annak is betudható, hogy ez volt az első amerikai kung-fu film, amit egy nagy hollywoodi stúdió állított elő, eddig az ilyen típusú filmek a távol-keletről érkeztek a mozikba. Ezek a filmek nyitották meg az utat a többi hasonló stílusú mozinak, és repítették a hírnév felé többek között Jackie Chant, vagy Jet Lit. A filmben számos gyönyörűen koreografált harcot láthatunk, ezekért is mind egytől-egyik Bruce Lee felelt. Azokban a csatákban, melyekben Bruce szerepelt szinte megváltozik a hangulat, minden egyes rúgásnak, ütésnek, és pofonnak érezzük a súlyát, egyáltalán nem látszik rajtuk mesterkéltség, vagy műviség.

A nagy tudású harcművészek úgy törik el az ellenfél gerincét, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga, olyan hangon ropognak a csontok, mintha egy egész zacskó ropit ennénk meg egyszerre. Érdekesség, hogy a filmet nem hanggal rögzítették, hanem utólag keverték alá a stúdióban, ez egy-két jelenetben megmosolyogtatóan látható, illetve hallható. A színészek nagyszerűen formálják meg a karaktereiket, még azok is hihetően harcolnak, akik eredendően nem harcművészek. Bruce Lee-ről pedig csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, hiszen ő akkor is a film középpontjában áll, amikor nem verekszik, minden porcikájából árad a nyugalom, az erő, a szenvedély, és a bölcsesség.

„Egy igazi harcművész nem lehet mindig feszült, ám mindig figyel, nem töpreng, nem álmodozik, készen áll arra, ami jöhet, felkészülten várja a pillanatot, és amikor kell lecsap, de ha nincs rá szükség én nem ütök, és amikor ütök nem én vagyok. ”

Lee (Bruce Lee) bemutatót tart egy shaulin templom kertjében, mikor egy kormányhivatalnok felkéri, hogy fogadja el a félkezű milliárdos Han (Kien Shih) meghívását egy harcművészeti viadalra. Ugyanis különös dolgok történnek Han-szigetén, többek között kábítószer-kereskedelemmel, és prostitúcióval vádolják, ezért a kormány Lee-t szemelte ki, hogy derítsen fényt a vélt bűntényekre. A hivatalnok megemlíti, hogy küldtek már oda egy női ügynököt, de már egy ideje semmi információt nem kapnak tőle, így ha találkozik vele, akkor biztos nagy segítségére lesz. Miután elvállalja a küldetést megtudja, hogy Han egyik csatlósa O’Hara a felelős húga haláláért, aki évekkel ezelőtt öngyilkosságot követett el, nehogy O’Hara és az emberei halálra kínozzák. Az állami küldetés, egy csapásra vált személyes üggyé, amiben a bosszú játssza a fő szerepet.

Miután megismertük Lee történetét, a többi főszereplő sorsát is megtudhatjuk. Roper (John Saxon) az amerikai szerencsejátékos Playboy, tartozásai miatt vállalja a meghívást. Williams (Jim Kelly) egy fekete aktivista, aki azután menekül Han-szigetére, hogy két rasszista rendőrt leütött, és autójukkal elmenekült. Miután mindenki megérkezett a szigetre, Han megnyitja a viadalt. Elkezdődik a nagy csata a végső győzelemért. Az első napon Roper, és Williams is sorra kerül, mindketten megverik az ellenfelüket, még fogadást is kötnek egymás győzelmére. Ezen az éjszakán Han különleges ajándékkal lepi meg a három harcost, mindenki választhat magának éjszakára egy csinos hölgyet. Williams nem elégszik meg egy lánnyal, rögtön négyet választ, és elnézést kér, de az utazásban, valamint a küzdelemben igencsak elfáradt, így csak ennyivel bír el. Lee az ügynöknőt választja, aki elmeséli neki, hogy azért nem küldött több információt, mert nagyon szigorúan őrzik az épületet, ahol a fegyvereket tartják. Roper nem hazudtolja meg magát, és Han asszisztensét csábítja el.

Lee nem vesztegeti az időt, elindul bizonyítékokat keresni, és talál egy rejtett bejáratot, amin lemászva egy titkos földalatti bázisra bukkan, amiben egy droglabor van. Lee-t észreveszik az őrök, de sikerül úgy elmenekülnie, hogy a sötétben ne tudják azonosítani. Miközben visszamegy a szobájába, észreveszi, hogy Williams kint van a szabadban, és gyakorlatokat végez. A következő nap, Han bejelenti, hogy valakinek nem elég a vendégszeretete, és olyan helyekre lopózott be, ahova nem engedélyezte. Az ügy nem maradhat következmények nélkül, Han próbára teszi az őrök rátermettségét, és rájuk ereszti legfőbb testőrét, a szadista gyilkos Bolo-t, aki senkinek sem kegyelmezett. A viadalnak azonban folytatódnia kell, így a nap első mérkőzésén Lee mutathatta meg, hogy mire képes, ellenfélnek pedig nem mást kapott, mint O’Harat. A csatában hamar kiderült, hogy ki a jobb, Lee egyértelműen leiskolázta O’Harat, ám ő ebbe nem nyugodott bele, és törött üveggel támadt Lee-re, aki a bosszútól fűtve megölte a férfit.

„Látom, tehetséged meghaladja az emberre jellemző jegyeket. Képességeid szellemi tartalommal telítődtek.”

Jellemző az akkori kung-fu filmekre, hogy szinte mindent igazi kellékekkel oldottak meg, így mivel akkoriban még nem volt cukorüveg, a színész igazi üvegekkel támadt Lee-re, akit sikerült is megsebesítenie. Bruce Lee erejére pedig szintén ez az ütközet egy jó példa, amikor az O’Harat játszó színészt megütötte, annak eltört a szegycsontja. Han meggyanúsítja Williamset, hogy ő tört be a bázisra, mivel csak ő ment ki a szobájából. Williams mindent tagad, és a sziget elhagyásával fenyegetőzik, Han nem hisz neki, brutálisan megveri, és megöli. Han meghívja Ropertet a droglaborjába, és felajánlja neki, hogy szálljon be a drogüzletbe, legyen ő az amerikai kapcsolattartója, mert ha nem, úgy fog járni, mint Williams.

Ugyanazon az éjszakán Lee ismét betör a bázisra, és összegyűjt minden bizonyítékot, amivel Hant börtönbe lehet juttatni. Mialatt üzenetet küld a kormánynak, megszólal a riasztó, és több tucat őr támad rá, hatalmas küzdelemben foglyul esik. Másnap reggel Han arra kéri Ropert, hogy bizonyítsa be hűségét, küzdjön meg Lee-vel, de ő erre nemet mond. Nincs más választásuk Bolo-val kell megvívniuk. Szinte biztosra lehetett venni az eredményt, ám meglepetésre Ropert legyőzi őt. Han rettentően mérges lesz, és az összes harcosát rájuk uszítja. A két harcos reménytelenül kezdi meg a csatát, de ekkor a földalatti börtönből kitörnek a fogvatartottak, és csatlakoznak hozzájuk. A nagy káosz közepette Han megpróbál elmenekülni, de Lee követi őt a bázisra, és elkezdődik az epikus küzdelem. Han számtalan sebet ejt Lee-n, de ő nem adja fel, és a legendás üvegfalú teremben a gonosz elnyeri méltó jutalmát.

Többek között ez a film rakta le Amerikában a harcművészeti filmek alapkövét, minden további film, már ezekből a zsánerekből építkezik. Bruce Lee jelentősége azért is elvitathatatlan, mert egy eddig ismeretlen kultúrát mutatott meg a világnak, egy olyan nemzetét, akik eddig szinte foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy ami Kína határain belül van, az ki soha ne juthasson. Lehet hogy Bruce Lee megsértette ezzel a kínai hagyományokat, ám a világ ettől sokkal több lett. Kevés ember van, aki 32 év alatt ilyen maradandót tudott alkotni, Bruce Lee-nek ez megadatott. Már életében is legenda volt, halála után pedig ez tovább fokozódott.