Az 50 első randi

Sokszor láttam már, de csak mert minden második hónapban leadják valahol a TV-ben… Előszörre, sőt igazság szerint másodszorra is butácska filmnek tartom, de mégis van benne valami, amit jó lenne ha ez emberek szem előtt tartanának.

A film egy fiatalemberről szól (Adam Sendler – na nekem itt húzták le a redőnyt, nagyon nem bírom a fószert ) aki Hawaii szigetén dolgozik és csajozik ezerrel, hiszen mi lenne jobb hely arra, hogy a lányokat napról napra cseréld. Mígnem… bezony, mígnem össze nem találkozik egy bájos szőke lánnyal, aki elvarázsolja őt. Megbeszélik, hogy találkozásuk utáni másnap újból összefutnak, de a lány nem emlékszik arra, hogy valaha is látta volna a srácot. O.O A lánynak egy balesetben megsérült agyának az a része, ami a rövidtávú memóriáért felelős. Emiatt a baleset óta a nap végén törlődnek az aznapi események a fejéből. És hopp itt jön a szerelem elsöprő ereje, a fiú mégis arra vágyik, hogy a lány beleszeressen.

Bár az alapötlet elég gyatra, de nagyon aranyosak a pasi próbálkozásai és valahogy – romantikusok előnyben – elkezdünk vágyakozni egy ilyes valaki után, aki mindent elkövet, hogy minket legalább mosolyogni lásson. A párkapcsolatokban néha csak az egyik fél, az idő múlásával azonban valószínű, hogy mindkét fél veszít abból az energiából, amit a kezdeti szerelem ad. Tartósabb kapcsolatokban már lehet, hogy nincs annyi odafigyelés vagy "cukiság”, mert egyszerűen elfárad abba az ember, hogy a másik kedvében járjon. Pont ez az, amit nem lenne szabad hagyni! Minden nap valamilyen úton-módon a társunk tudtára kellene adnunk, hogy szükségünk van rá és hogy nagyon szeretjük. De én még kicsi vagyok, mit tudhatok a szerelemről…? :)

Azért aranyos a film, mert bár pontosan tudja a főhős, hogy a lány másnap nem fog emlékezni semmire, de ő mégis napról napra magába bolondítja a lányt és minden este elcsattan a sokadik első csók. Ha bárkiben is elindítana valamilyen folyamatot az, ha megnézi a filmet, akkor tegye meg feltétlenül, mert néha bizony csodálatra méltó tud lenni, hogy egyesek mennyi energiát képesek belefektetni a szerelembe! :)

Szerelmünk lapjai

Bár az évek múlásával már-már romantikus etalonná avanzsálódott film lett, mégis hallottam olyan létező emberről (többről is) aki nem szereti ezt a filmet. Romantikus típus vagyok, szép filmnek tartom, de nem tudnám magam elsírni rajta, mint ahogy hölgyismerőseim zöme teszi ezt akárhányadjára is nézi. Vannak benne szép gondolatok a szerelemről és annak erejéről, hogy az igaz szerelem - kezdődjék az bármilyen életkorban  - mindig megmarad, mert az igaz szerelmet nem töri meg semmi. Hú de Disney-sen hangzott ez…

Adva van egy jómódú családban élő lány, akinek a lábai előtt hever a világ és fényes jövő áll előtte és adva van egy nincstelen fiú, akinek egy megveszekedett vasa sincs. Egy nyáron keresztül elválaszthatatlanok és naaaagyon szerelmesek egymásba, de aztán az élet közbeszól és elszakítja őket egymástól. Telnek az évek a csaj szerelmes lesz valaki másba a srác meg megpróbálja túltenni magát a lányon, de hát ahogy már ismerjük a hasonló történeteket, egyikőjük se képes elfelejteni a másikat.

Sok film szól arról, hogy két szerelmest elválasztanak egymástól, de az évek mit sem tompítanak a szerelmükön és a film végén egymáséi lesznek. De ez a film elegánsan mutatja be ezt a helyzetet és korántsem annyi giccsel, mint amennyit még bele tehettek volna a készítők. Tökéletesen megfogalmazódik benne az egy gondolat, amit szerintem a nagy könyv „szerelem” címszó alatt leír nekünk. Ha szerelmesek vagyunk felteszik nekünk a kérdést: Miért szereted őt? És hangzik a válasz: Mert mellette más embernek érzem magam!

Lehet a készítőknek nem volt ez a céljuk, de szerintem az is tanulságként vonható le a filmből, hogy néha határozottan nem az eszünkre kell hallgatnunk akkor ha boldogok akarunk lenni. Ne engedjük el azt, akit szeretünk, mert bár lehet az az ésszerűbb, de semmiképpen sem jól eső érzés, ha aztán mindketten szomorúságban fetrengünk. És ki tudja, lehet, hogy aztán egy életen át hű társa találtunk, vagy ha nem, legalább elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk! :)