Már a film első pillanataitól kezdve magával ragadtak Ragályi Elemér gyönyörű képei Budapestről, Pasarétről. Néhol egy-egy múltbeli jelenet felidézésénél a kameraállás és a képi világ emlékeztetett az Amélie csodálatos élete képeire. Elidőztem a díszleten, amely minden apró kis részletre figyelt, kezdve a szereplők ruházatától, a korhű bútorokon keresztül egészen az étkészletekig. A jelmeztervező által gondosan megválasztott ruházat kiemelte a két főszereplő közötti különbséget is.

Az alaptörténet meglehetősen egyszerű: Szabados Magda írónő (Martina Gedeck) és férje (Eperjes Károly) a házimunkák ellátásához alkalmazottat keres és a közelben élő Szeredás Emerenc (Helen Mirren) vállalja el a munkát. Nem burkolt önéletrajzi vonatkozásai vannak a műnek. Az írónő és öntörvényű házvezetőnője kapcsolatát követhetjük nyomon. Bár Emerenc volt az alkalmazott, de mintha az első pillanattól kezdve ő lett volna az uralkodó, ezt jól kifejezi, hogy a munkaadóinak kellett referenciát adniuk magukról, mielőtt elvállalta volna a takarítást. Az a bizonytalanabb a két női főszereplő közül, aki társadalmilag elfogadottabb és sikeresebb. Kapcsolatuk alakulása során két eltérő személyiség kerül közel egymáshoz, néhol úgy, hogy felveszik a kesztyűt a szócsatákban, néhol egymás stílusát átvéve, néhol elfogadva a másik akaratát. Sokszor döbbenten állnak a másik különbözősége, kitörése, érthetetlen viselkedése előtt, néha azonban teljesen egymásra hangolódnak és megérzik, a másiknak mire lehet szüksége.

Az írónő múltjáról nem tudunk meg szinte semmit, csak Emerenc élete áll össze apránként. Szinte földöntúli képekkel mutatják meg élete egyik nagy tragédiáját, hogy rövid idő leforgása alatt elveszíti kistestvéreit és édesanyját. Egyszerre szürreális és nagyon egyszerű, ahogy a saját szavaival elmondja. Döbbenetes volt, hogy hatalmas drámákat milyen egyszerűen, pár perc leforgása alatt mutatott be Szabó István a filmjében. Talán testvérei és anyja halála miatt érzett bűntudata miatt lesz mindenkiről gondoskodó, az állatokat különösen megértő és szerető. Emerenc indulatos, nem rejti véka alá gondolatait. Egyszer érthetetlen módon kifakad, amikor nem jön el hozzá a régen és nagyon várt vendége. Lehet sejteni, hogy a dühroham mögött múltjának egy fájó sebe rejlik. Kiderül, hogy a II. világháború idején egy zsidó család szolgálatában állt, akiknek a zsidóüldözés során segített elbújtatni a lányát, annak ellenére, hogy ezzel eljátszotta saját becsületét a szülei előtt.

Emerenc folyton segít, mindenki szereti, becsüli, de mégis egyedül van. Mindenkiéért megtesz mindent, de a saját életéből, titkaiból nem mond el senkinek semmit, magánéletét elzárja egy ajtó mögé. Csak Magdát engedi be oda, ahova még soha senkit nem engedett be. Emerenc közel engedi magához Magdát – ezt szimbolizálja, hogy kinyitja előtte a mások előtt sohasem kinyíló ajtót. Fontos, hogy ezt önként tette. A tragédia akkor történik, amikor ezen az ajtón, hosszú vívódás után Magda erőszakkal megy be, becsapva Emerencet. Az írónő, hogy segítsen a beteg Emerencen és megmentse az életét, elárulja: egy lakatos segítségével felfeszítik a házvezetőnő házának ajtaját. Itt felmerül a kérdés, hogy mi a segítség, ha megmented valaki életét, holott ő egyértelműen bezárta az ajtót és nem akar kijönni, nem kér segítséget, vagy ha rátöröd az ajtót? Hagyhatjuk-e meghalni a halni készülőt?... az hogy ezután már csak hazugság által tudja Magda megnyugtatni Emerncet, talán meg is adja a választ.

A történet során többször visszatérő kérdés, hogy mit is jelent a szeretet, hogyan szeretünk valakit? Felismerjük-e, valójában mire van szüksége, vagy úgy akarjuk szeretni, hogy az megfeleljen egyfajta normának, ezzel talán háttérbe szorítva a lényeget, a másik személyét. Szabó István hangsúlyozta, hogy Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonlító ellenszenvvel jár. Tovább gondolásra, az apró részletek összerakására készteti az embert a film, hogy megértse a történetet. Minden apró részletet nem árulok el, mert érdemes megnézni, de még inkább elolvasni a regényt, mely a film alapját adja.

Az ajtó című film Facebook oldala: http://www.facebook.com/AzAjtoFilm

                                                                                                        by: Smaug